öntudatosan...magabiztosan...határozottan,kegyetlenül,önfejűen daccal és szenvedéllyel...én így élek.és még így sem kímélnek,csalódnom kell minden percben.én tudok szeretni,de kezdek kételkedni a szó jelentésében.olyan könnyű kimondani,csak nyolc betű.könnyű mosolyogva a szemedbe hazudni,könnyekkel küzködve a füledbe súgni,magadból kikelve ordítani,vagy szimplán,egyszerűen odadobni.szeretlek...súlyos szó
barátság...bizalomból,szeretetből,megértésből,önzetlenségből fűzött kötelék,melyben ha kétszínűség keveredik,hazugság,elszentség,pillanatok alatt elszakad...hát nálam egy elszakadt.csalódtam...csalódtam benned.azt hittem fáj.mikor felnyitották a szemem,és megláttam aljasságod innen a kulisszák mögül,azt hittem,borzasztó űrt hagysz bennem...majd találkoztunk,és rájöttem,érted nem kár...mert megértettem ott,abban a pillanatban,hogy viselkedésed,álarcod,beszéded mögött egy megsebbzett lélek van...egy élősködő...és az élősködőkért nem kár.sajnállak...már nem érzek haragot,sajnállak.bukott lettél,és nem áll módomban felemelni...
nem kértem senkitől,hogy hallgasson végig,nem kértem,hogy értsen meg,úgysem sikerülne...
ez van...üstökös vagyok,nem éllhetek a hullócsillagok luxusával...nem adhatom fel...nem hullhatok le...basszameg...művész
