Mint szótlan szereplői a hajnali drámának
Fekszünk ködpárnáinkon,
Kiizzadt álmainkon,
És keressük egymásban az elmúlhatatlant.
ha most belekezdenék itt a panaszsorozataim első fejezetének kihányáséba akkor sose végeznék és a negyedénél elmenne a netem.mert ilyen galád világban élünk ahol apuci elszedi a 18 éves kicsilánya elől a netet 11kor szombaton,mert csicsikálni kell menni.be fogom építeni egyszer egy komédiajelenetbe,komolyan.
most panaszkodjak,komolyan?ki se tudom szavakka nyögni h mit érzek.kb gombócot a torkomba ami folytogat már 3 hónapja.de közben meg édes gombóc és nem akarom kiköpni soha soha...na ezt fejtsd meg nekem lécike ha képesnek érzed magad rá.nem fog menni,megsúgom.na legyen ennyi baromság mára elég,csókacsaládnak.
XOXO
