konkretizált szemszögből fogom tekinteni életem eseményeit...így rá fogok jönni...hogy egy idióta vagyok.kötőhártyagyulladásos szemcskéimmel oly bájosan tudok pislogni,hogy ma a fél hímvilág olvadozott lábaim előtt.csak épp mucusom nem,mivel nem taliztunk,pedig ma vagyunk 1 évesek és 1 hónaposok,szépmagyarán 13 hónaposok,aztakurva igen szerintem is.
beültünk husival a müpa p'art kávéházba és a pincér is olvadt,és füstöltem a nikotinpálcikámmal és ott abban a pillanatban művész voltam....megfeletkezve a szocreál elvárásaitól nekiálltam ülve a széken a kávézóban kezemben az égő cigivel nyomni a modern fikcsit,és nem vettem észre,nem.természetesnek vettem,hogy én ott nekiállok ülve táncikálni.abbahagytam,mert felébredtem.az illúziómból.az illúziómból,hogy otthon vagyok.nem színpad volt.csak egy sznob kávéház.jobbra nem futotta.
XOXO
