hétköznapi mikrotársadalmi háborúink felett aratott győztes csatám eredményeképp holnap beló.kivételes örömök egyike.

megpróbáltak ma is...tiporni.alázni.lehordani.eltaposni.megszégyeníteni.összetörni.elmosni.lenyomni.8 év...8 évet tűrtem rettegésben.ma én voltam.mától én vagyok.mosolyogtam rájuk.döbbentek voltak és tehetetlenek.már nincs hatalmuk felettem,már ők rettegnek,hogy mégis elveszíthetnek.rúgj ki.én már ragyogok.mit ad ez a suli?papírt...papírt és pofonokat.töröld ki a segged vele.ennyit ér.de papír nélkül se robbanthatnak már le a színpadról.beszopták.

megpróbálták föld alá süllyeszteni a táncunkat.én pedig véleményt nyilvánítottam.közvéleményük szerint én öntörvényű,provokatív,nagyszájú és közönséges vagyok.legyek.de táncolni akkor is tudok.és a többiek is tudnak.engem bántasz,én lenyelem,elfelejtem leszarom,de évfolyamtársakat,akik sorstársak és kolégák?na őket nem.nagyon nem.ők csak 2. éve.ők még félnek.őket nem hagyom.terézanyúúú nyáháhá....XD....ennyit mára.

XOXO