Pest örömkönnyeiben fürösztve,nevetéstől könnyezve...mert rájöttem...rájöttem,hogy a barátság azon áll vagy bukik,hogy megbocsájtjuk e a hibákat...és mivel én egy megbocsájtó lény vagyok,maradt egy vasam,mert így a jobb...és megint,már néha muszály nézni,hogy halni kész…
aug
23
gödör
| Szerző:
SilverBlackCat
| 1:27 am
6
hozzászólás
aug
18
ürességem kongása...kongásom üressége
| Szerző:
SilverBlackCat
| 12:16 am
öntudatosan...magabiztosan...határozottan,kegyetlenül,önfejűen daccal és szenvedéllyel...én így élek.és még így sem kímélnek,csalódnom kell minden percben.én tudok szeretni,de kezdek kételkedni a szó jelentésében.olyan könnyű kimondani,csak nyolc betű.könnyű mosolyogva a…