nem igaz történet alapján
régen nem hallok felőletek.némák vagytok,vagy elhagytatok,nem tudom.egyedül hagytatok.magányban,egymagamban,tükrök közé zárva.arra kárhoztattatok hogy szembenézzek azzal a fekete hajú sebhelyes arcú,szürkülő kékszemű lénnyel a tükörben.már azt se tudom démont látok e vagy angyalt ebben a töröttszárnyú képmásban.
itthagytatok az ürességben,és nem szóltatok hozzám egy szót sem.
már nem jöttök el éjjel vígaszt adni,vagy rámförmedni,utasítani,könyörögni.
bezártátok előttem a pokol kovácsoltvas kapuját is,eltünt még a nyomotok is a régi ösvényekről.
nemes egyszerűséggel szartok rám,és már küzdeni,lázadni,dacolni sincs kedvem veletek.nem tudlak titeket keresni.csak ti találtatok meg engem mindig.és most itt hagytatok elveszni...
gondolom,mindezt magamnak csináltam...végtére is én voltam oly bolond,h szembementem a Kerubokkal,hogy Mihályt küldtem el a francba,és Luciferen kacagtam...mikor még itt voltatok.
Hát most nem vagytok...véres a telihold,a kártya a szemembe hazudik,a tükörből pedig nem tudom már ki néz vissza rám.maga a megtestesült boldogtalanság.
nem értem mért veszítettetek el akarattal...pedig nektek nincs is olyanotok.
úgy tűnik,fellázadtak az angyalok...ha valóban így van,mégis csak győztem...oly sok reinkarnáció után egy töröttszárnyúnak sikerült...megöltem a reményt.
talán mostmár én is belehalhatok...lehet ettől ez a fáradtság.bevégeztetett...
de ha nem,én esküszöm az összes kibaszott szent glóriátokra,hogy egyedül újra nem kezdem.követelem a seregem!!!harcoljon helyettetek az összes szabadakarattal áldott/átkozott töröttszárnyú fénylovagotok ezért a kibaszott értelmetlen világért.én nem mentek meg nélkületek senkit...magamat főleg nem.
az én szeretetem sajnos átokra született...
