hát bezony...vannak azon bizonyos alkalmak,amikor nem vagyok hajlandó szavakkal lealacsonyítani egyes érzelmeket...most se teszem.éld meg,azt kívánom,mert kurva jó,ha nagyon el akarnék rugaszkodni a talajtól,és fulladásig lubickolni ama rózsaszín felhőcskében,akkor talán azt mondanám,hogy ez az élet értelme,ezért érdemes megyszületni...de nem mondom...megelékszek a 10 centivel a föld fölött való lebegéssel is,csakhogy ne fájjanak a mindennapi közhejek..hidd el,megéri...megéri olykor sírni,megéri hitetlenkedni,megéri hazudni,megéri duzzogni,dacolni,és végül engedni,mert orbitális nagy hülyeség az érzelmeket visszafolytani...hehh de nyálas lettem megint...nem tesz jót a szövegemnek ez az időjárás,vagy inkább időzóna,értem ezt az esős,ködös,párás,hűvös,cseppet sem nyárias hajnali fél 2őkre...
nadehát ravasz módon,rébuszokba rejtve el lettem hívva egy randinak nem mondható talira a fekával...kapok lasztitXD...kivel menjek című dilemmám megoldását egyenlőre rejtély (vagy relytéj) fedi...fedd fel nekem kiléted,álnok gazember,tudni akarom,ki volt,ki tőlem elvette a mindenem...magyarán adod vissza azt a martinit!XD...hát persze h jól vagyokXD
XOXO