tán csodás látás és elme párosul,ködös elméd rejtekén...ámbár hangod nem hallom,érzem szíved zörejét.hallgatni arany,azt modnják,és a test,sosem néma...tán acélnak születtem?ki tudja...haldokló álmok ássák sírukat bennem,és haldoklom én,ott legbelül,pedig ragyog a…

és nem tudom elmondani,nem tudok neki nevet adni.magamnak.a szemeimnek.a tekintetemnek.olyan ismerős,olyan idegen,hűvös és perzselő.olya zsigerből jön,hogy azt elmondani nem lehet.mikor megszűnik a gondolat...lelketlen lelkesedésekben leplezve feledtetem magammal a fájdalmat,mint tört…