Taps vihar és üdvrivalgás,zengenek a bravok,és legördül a függöny.Félreérthetetlen sikert aratott a Diótörő premier.Siker darab.Minden jegy elfogyott a következő 2 havi összes előadásra,darabja 2000 forintért.De pillantsunk be egy kicsit a kulisszák mögötti atmoszférába is.Csak egy pöppett.
A premiert megelőző héten napi 12 órás munkaidőben folynak a próbák,és természetesen a könnyek.Sminkben,jelmezben,néha anélkül,csak pőrén,kócosan és megviselten.Gyártjuk magunkból a ragyogást.Mottónk a RAGYOGJ!,és Mária hercegnőnk a felelősség nyomása alatt romokban lelkileg.A kartánc mindent tud,csak egyszerre mozogni nem,a díszlet kissé omlik,és életveszély,ne menj a közelében,old meg a takarást,nem baj,ha kimegy a bokád,érj be zenére.Van egy jegesmedvénk,6 méter,a karácsonyfa nagyobb,mint a Royal Baletté,ne törődj vele,ha nem fér be.De a látvány,a díszlet,a sok füst,és persze Csajkovszkij bácsi csodamuzsikája megérintett benneteket.Az már mindegy,hogy mi mit művelünk odafönt a színpadon.A bájvigyort még kezdés előtt rögzítjük,némi hajlakk,és meghajlásig ott is marad.Emóciók?Ugyan már,minek?Azt meghagyjuk az NDT-nek,ott vevőek rá a nézők,titeket nem érdekel.
Siker darab.Az a műfaj,mit a táncosok kivétel nélkül rühellenek.Utáljuk csinálni.Zsigerből gyűlöljük,hogy be kell menni,és "meg kell csinálni".Nem eltáncolni,megcsinálni.Elvileg mi neveljük a közönséget.Csak az a probléma,ha mi elkezdenénk titeket nevelni,nagy valószínűséggel éhen halnánk.Mert nektek a hatásvadász,szájbarágós,giccses nyálbalett kell.Amibe a lelkünk beleöljük,mégha tiszta tánc is,amibe mindig bele kell halni,hogy jó legyen,az megbukik.Egy anyagi csőd lesz a színház számláján.Mert nem kell nektek,nem értitek,vagy csak nem akarjátok érteni,mert túl kényelmetlen.
Érdekes,a "Nagy Nyugat" közönsége nem kíváncsi a spiccen kínlódó balerínára koronával a fején,nem kell neki jegesmedve és 8 rohangáló hópihe.Ő szereti magát látni kinagyítva,táncba öntve,színpadra téve,kíváncsi,hogy mutatjuk be neki saját problémáit,és lelki vívódásait,érdekli,hogy táncoljuk el a féltékenységet,szerelmet,csalódást,magányt,őrületet,haragot,bizalmat vagy kétséget.Mert olyan sokszínű ez a skála,és ő látni akarja az összes árnyalatát.Ti a skála létezéséről sem vagytok hajlandóak tudomást venni.Persze jöhetnek a nagy vajmagyar vagdalkozások,hogy el lehet innen húzni a picsába,de kit állítasz akkor a színpadra,hogy rózsakeringőben vigyorogjon rád a csillámos tüllruhában?Nem azért maradunk,mert muszáj,semmit sem muszáj,még meghalni sem.Csak reménykedünk a szebb jövőben.És tűrűnk...mert aki kurvának áll ugye,az ne csodálkozzon,ha megbasszák.A színház egyenlőre egy gyár.És gyártjuk magunkból a siker darabokat.Nektek,kedves magyar közönség.
